Agykontroll oktatóként felfigyeltem egy nagyon érdekes tanulmányra, mely szerint az élsportolók agya jelentősen különbözik az átlagostól. Egy nagyobb világversenyen, mint például, a most zajló olimpián alapvető a fizikai felkészültség, azonban sok más tényező is kell a sikeres versenyzéshez.
A hangokról, zajokról:
A ScienceAlert számos vizsgálatot említ, például a Northwestern Egyetem tudósai 2019-ben azt állapították meg, hogy egy élsportoló professzionális módon kiszűri a hasznos és hasztalan zajokat, és a figyelmüket sokkal kevésbé terelik el külső hatások. Egy neurofeedback felmérés megállapította, hogy a sportolók jobban ki tudják szűrni a külső zajokat. A hasznos hangokra, például az edzővel vagy csapattársaikkal való kommunikációra jobban fókuszálnak.
A világ tetején
Jogos a kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki csúcsteljesítményt nyújtson? Egyrészt egy magas szintű fizikai erőnlét és az idegrendszer magasfokú terhelhetősége. Ugyanúgy, ahogy az izmozata is más egy élsportolónak, mint egy civil embernek, úgy az idegrendszere, mentális képessége is.
Nyugodtszem-periódus
Egy 2018-ban publikált vizsgálat szerint a gyakorlott teniszezők képesek elnyújtani az intenzív vizuális fókusz pillanatait, amit általában „nyugodt szem” periódusnak neveznek. A Floridai Állami Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a képzettebb játékosok nemcsak hosszabb nyugodtszem periódusokra képesek, hanem pontosabb, eredményesebb ütésekkel is együtt jártak. A Bajnok Műhelyben számtalan esetben alkalmazom a trauma vagy rosszul sikerült verseny kudarcérzésének oldására Lee Pascoe szemmozgás- stresszoldó technikáját.
Vastagabb agykéreg
Az élsportolók esetében feltűnően eltérőek az agynak azon régióit összekötő pályák, amelyek a különböző mozgások koordinálásában vesznek részt egy cél elérése érdekében. Az agykérgi régiók és az előagyban található, striatum néven ismert idegsejtcsoport közötti, a mozdulatsorok összehangolásában fontos szerepet játszó idegpályák szintén fokozottnak tűnnek a magas szinten sportolóknál.
Agresszió, verseny szorongás
Az olaszországi Pármai Egyetem genetikusai 2015-ben publikáltak egy tanulmányt, amely négy, az izomfejlődésben és viselkedésben részt vevő gént vizsgált, különösen az agressziót és a szorongást. Különösen a dopamin aktív transzporter (DAT) gén bizonyult érdekesnek, amelyről ismert, hogy részt vesz az energiafelhasználásban, a mozgásban és a jutalomkeresésben. Képzett szakembernél, sportpszichológusnál elsajátítható autogrén tréning segíti a szorongás csökkentését. A Bajnok Műhelyben is megtanuljuk a verseny előtti optimális relaxált állapot elérését, a Silva féle 3-1 re módszert, amikor is a hatékony alfa állapotba kerülő agy segíti azt, hogy jobban hozzáférjünk képességeink legjavához. 
Sokszor kapom azt a kérdést, hogy a Bajnok Műhelybe csak olyan sportolók jöhetnek mentális fejlesztésre, akik elvégezték az agykontroll tanfolyamot? A válaszom nem, minden fejlődni vágyó sportoló előtt nyitva áll az ajtó. Nyilván nem lesz számára hátrány, ha a Silva-féle elme fejlesztő és stresszoldó technikákat elsajátítja, de nem előfeltétele a közös munkánknak.
